Alaplap +  ATX   +  PCI-Express   +  AMD CrossFire  

Fontos paraméter az alaplap kiválasztása során, hogy gyárilag milyen csatlakozókkal rendelkezik. A csatlakozók lehetnek egyrészt hátlapi (a számítógép hátulján találhatóak), másrészt alaplapi csatlakozók. A hátlapi csatlakozókon keresztül tud a számítógéphez csatlakoztatni számos perifériát (billentyűzet, egér, monitor, pendrive stb.), míg az alaplapi csatlakozókon keresztül többek között a számítógépház előlapi USB és audio portjai veszik fel a kapcsolatot.

Az alábbiakban az elterjedt csatlakozókat vesszük sorra:

USB 3.0 / USB 3.1 Gen1: A két elnevezés ugyanazt az 5 Gbit/s adatátviteli sebességre képes csatlakozót takarja. A legtöbb periféria, de főleg a külső merevlemezek és pendrive-ok tudják kihasználni az USB 2.0-hoz hasonlítva tapasztalható sebességnövekedést.

USB 2.0: Elméleti adatátviteli sebessége csupán 480 Mbit/s, ezért napjainkban már leginkább csak perifériák, így billentyűzet vagy egér csatlakoztatására érdemes használni.

USB 3.1 Gen2: Az USB 3.1 Gen1 gyorsabb változata. Ezen a csatlakozón keresztül akár 10 Gbit/s sebességgel is száguldhatnak az adatok.

USB Type-C: Ezzel a szimmetrikus csatlakozóval elég sok mobiltelefonon is találkozhat már. Ez a csatlakozó egyaránt lehet USB 3.1 Gen1 vagy USB 3.1 Gen2 kompatibilis.

HDMI és/vagy DisplayPort csatlakozó: Ezekre a csatlakozókra csak akkor lesz szüksége, amennyiben a dedikált videokártya helyett (ami rendelkezik a saját videó kimenetekkel) integrált videokártyát szeretne majd használni.

Audió csatlakozók: Számos alaplap rendelkezik integrált hangkártyával. A külső hangszórókat vagy fejhallgatót a számítógéppel a 3,5 Jack csatlakozókon keresztül lehet összekötni.

PS/2 csatlakozók: 1987-ben jelentették be ezt a csatlakozó típust. Egyeduralmát az USB csatlakozó megjelenése törte meg. Egyre kevesebb alaplapon található meg, régen főleg egér és billentyűzet csatlakoztatására használták.

Thunderbolt 3: Gyárilag elég kevés alaplap rendelkezik ezzel a csatlakozóval. Bizonyos típusok azonban - külön megvásárolható bővítőkártya segítségével - le tudják kezelni az általa nyújtott 40 Gbit/s-os, elméleti adatátviteli sebességet is.

Habár jelenleg még nem létszükséglet egy USB 3.1 Gen2 vagy Type-C csatlakozó megléte, amennyiben rendelkezik ezekkel az alaplapja, az a jövőben mindenképp hasznára válhat.

Az otthoni felhasználók számára kínált (többségében ATX méretszabványú) alaplapok négy memória foglalattal rendelkeznek. Mini-ITX modellek esetén ez a helyszűke okán többnyire inkább kettő foglalatban szokott kimerülni. A munkaállomásokba szánt alaplapok a nagy teljesítményigény és memóriahasználat miatt akár nyolc darab RAM foglalattal is rendelkezhetnek. Az alaplap által kezelt memória mennyiségét egyrészről korlátozza a foglalatok száma, másrészt adott alaplap esetén a gyártó által meg van határozva, hogy maximálisan hány gigabájt memóriát képes kezelni.

Napi munkafolyamatokra és játékra 16 GB elegendő, 32 GB pedig már bőséges. Mivel legalább kettő darab memória foglalattal rendelkeznek az alaplapok, amennyiben a kiválasztott típus támogatja a Dual-channel működést, érdemes a kiszemelt memória mennyiséget kit formájában beszerezni, amellyel kézzelfogható sebességkülönbséget tud elérni. Amennyiben 16 GB memóriára van szüksége, akkor kettő darab, 8 GB-os memória modult válasszon. 32 GB esetén értelemszerűen 2 x 16 GB-ra essen a választása.

Az alaplapok adatait böngészve két bővítőhellyel biztos találkozni fog: a rövidebb PCI Express x1 csatlakozóval (általában USB és SATA bővítőkártyák használatához) és a hosszabb, PCI Express x16 csatlakozóval (videokártyák, RAID kártyák és nagyon gyors PCI Express csatlakozós SSD meghajtók használatához). Amennyiben egy videokártyát pár darab SATA/M.2 meghajtóval, esetleg digitalizáló kártyával és hangkártyával együtt fog használni, akkor a legtöbb ATX és Micro-ATX alaplap megfelelő lesz, melyek tartalmaznak legalább egy PCI Express x16 és egy, vagy több PCI Express x1 bővítőhelyet.

Előre nehéz pontosan meghatározni, hogy egy időben mennyi meghajtót, videokártyát és egyéb perifériát tud majd használni. A fizikailag rendelkezésre álló bővítőhelyek és csatlakozók egy limitált mennyiségű, úgynevezett HSIO (High-speed input/output) sávot használhatnak fel egyszerre. Otthoni felhasználásra szánt alaplapok sávjainak limitálása miatt bizonyos csatlakozók használata közben más csatlakozók nem feltétlenül lesznek elérhetőek.

Például, amennyiben egy PCI Express M.2 bővítőhelyre csatlakoztat egy SSD meghajtót, a rendszer kikapcsolhat a SATA csatlakozók közül néhányat, vagy egy második videokártya hozzáadásával kiesik egy M.2-es csatlakozási lehetőség. Ezek a korlátozások alaplap típusonként változóak, tehát vásárlás előtt fontos átnézni az elérhető kezelési útmutatókat további információkért. Ez főleg akkor lehet fontos, amikor sok alkatrészt szeretne a gépben egyszerre használni.

Amennyiben ez fennáll, érdemes számításba venni valamelyik HEDT (High-end desktop, felsőkategóriás asztali számítógép) platformot, mivel ezek az átlagosnál több HSIO sávval rendelkeznek, így több eszköz párhuzamos használatát teszik lehetővé. Az AMD részéről a Threadripper processzorcsalád, míg az Intel esetében a Core X sorozat fogja kihasználni a leginkább ezeknek az alaplapoknak a képességeit.