Milyen videokártyát vegyek?
Egy videokártya (GPU) vásárlása ma az egyik legösszetettebb döntés a PC építése vagy fejlesztése során. Nemcsak a nyers teljesítmény számít: a monitorod felbontása, a processzorod ereje, a gépház mérete és a felhasználási mód egyaránt befolyásolja, mely modell lesz számodra a legjobb választás. Útmutatónk segít eligazodni a kínálatban, és megtalálni azt a videokártyát, amely tényleg hozzáad a rendszered teljesítményéhez — akár játékra, akár munkára használnád a gépet.
Hogyan válassz videokártyát
A videokártya határozza meg, mennyire folyamatos és részletgazdag a kép a monitoron. Különösen fontos játékhoz, VR-hoz vagy grafikai programokhoz.
Ha főként böngészel, videót nézel vagy egyszerűbbb alkalmazásokat használsz, elegendő lehet egy olcsóbb modell, vagy a processzorba épített grafikus vezérlő.
Mielőtt vásárolsz, gondold át, mire használod a gépet, és nézd meg a teljesítményteszteket, hogy az új kártya valóban javítja-e a rendszered sebességét és játékélményét.
Milyen videokártyát válasszunk felhasználás szerint
Milyen videokártyát vegyek játékra?
A gaming videokártyák messze a legkeresettebb típusok. A low profile videokártyák kisebb számítógépházakhoz készülnek, ezért teljesítményük alacsonyabb, viszont kedvező áron beszerezhetők. Ezzel szemben a csúcskategóriás modellek magas teljesítményt, fejlett hűtést és modern technológiákat kínálnak, ezekért azonban akár több tízezer forintot is fizethetünk.
Fontos szempont a videomemória mérete is: 8 GB alá semmiképp sem érdemes menni, és minél nagyobb a memória, annál jobb a teljesítmény. A legújabb AAA játékok 4K felbontásban komoly erőt igényelnek, de ha régebbi címekkel játszol vagy kisebb felbontással is megelégszel, nem szükséges a legerősebb videokártya.
+ Maximális teljesítmény játék közben
+ Legújabb chiptechnológiák
+ Saját hűtésrendszer
- Magasabb ár
- Jelentős energiafogyasztás
Hogyan válasszunk videokártyát az irodai PC-be
Költséghatékony megoldás lehet olyan videokártya beszerzése, amelyet elsősorban általános irodai alkalmazásokhoz vagy régebbi játékokhoz terveztek. Ha a számítógépet főként munkavégzésre használod, nincs szükség nagyméretű videomemóriára (4 GB-ig), és a gaming videokártyák magas teljesítménye kihasználatlan maradna, illetve indokolatlanul nagy energiafogyasztást eredményezne. Alternatív megoldás lehet az integrált videokártyára támaszkodni.
+ Elegendő a mindennapi használatra
+ Kedvező ár
+ Csendes működés
- Összetett programokhoz talán nem lesz elég
- Csak régebbi játékok futtatása garantált
Professzionális használatra
A professzionális videokártyák tervezőknek és designereknek készülnek a nagy teljesítményt igénylő CAD vagy CAM szoftverekhez. Ugyanígy megfelelőek a grafikus tervezők számára is, akik több monitoros környezetben dolgoznak. Játékra azonban nem javasolt a beszerzésük.
+ Kiválóan alkalmas grafikai szoftverekhez
+ Több monitoron is zökkenőmentes működést biztosítanak
- Magasabb vételár
- Játékok futtatására nem ideális
A videokártya nem az egyetlen komponens, amely befolyásolja a PC teljesítményét. Győződj meg arról, hogy a rendszer lassúságát nem egy túl gyenge processzor okozza-e.
A videokártya paraméterei
Hogyan válassz kompatibilis videokártyát a PC-dhez?
Videokártya vásárlásakor fontos figyelni a méreteire, mivel ezek nincsenek szabványosítva – könnyen előfordulhat, hogy a videokártya egyszerűen nem fér be a számítógépházba. Lényeges szempont továbbá az alaplap csatlakozóinak típusa is. A régebbi AGP csatlakozó ma már szinte teljesen eltűnt, az új videokártyák szinte kizárólag PCI-e slotba kerülnek. A PCI Express csatoló többféle verzióban érhető el, de ezek egymással visszafelé kompatibilisek.
Figyelj a videokártya energiaigényére is – egy nagy teljesítményű videokártya erősebb tápegységet igényel. A javasolt tápellátás teljesítménye általában megtalálható a kártya leírásában. Fontos számolni a számítógép többi komponensének fogyasztásával is. Technikai szempontból egy videokártya szinte bármilyen processzorral kompatibilis, azonban egy gyengébb CPU visszafoghatja egy erősebb videokártya teljesítményét.
Grafikus chip
Ez az egyik legfontosabb alkatrész, amely meghatározza a videokártya teljesítményét. A chipgyártók piacát jelenleg főként NVIDIA és AMD uralja, de nemrég az Intel is belépett a versenybe az Intel Arc gaming videokártyákkal, valamint a diszkrét Intel Iris Xe videokártyákkal, amelyeket asztali számítógépekhez terveztek.
NVIDIA videokártyák ▪️ AMD videokártyák ▪️ Intel videokártyák
Minél magasabb a chip generációs jelölése, annál nagyobb teljesítményre számíthatsz. Például egy NVIDIA GeForce RTX 3070 videokártya erősebb, mint az NVIDIA GeForce RTX 3060, ugyanígy az AMD Radeon RX 6800 nagyobb teljesítményű, mint az AMD Radeon RX 6600.
Videokártya memória
A videokártya memóriája kulcsfontosságú elem, amely meghatározza, mennyire gyorsan és hatékonyan tudja feldolgozni a grafikus adatokat. A memória mérete közvetlenül befolyásolja, mennyi grafikai információt tud a kártya kezelni, és milyen részletességgel jelennek meg a textúrák és a jelenetek.
Hétköznapi felhasználásra — böngészéshez, irodai munkához vagy videónézéshez — elegendő lehet a szerényebb memória, akár a processzorba épített grafikus vezérlő is. Játékokhoz vagy grafikai programokhoz érdemes legalább 8 GB, a modern, magas felbontású és részletgazdag játékokhoz pedig 12–16 GB VRAM körüli kártyát választani a folyamatos teljesítmény biztosításához.
8 GB videokártyák >>
12 GB videokártyák >>
32 GB videokártyák >>
48 GB videokártyák >>
A videokártya memóriatípusa
A GDDR5 és a GDDR6 a legtöbb mai gépben használt memóriatípus. A fő különbség a memória frekvenciája, amely hatással van az adatátvitel gyorsaságára – minden új generációval jelentősen nő a teljesítmény. Irodai munkára elegendő lehet egy régebbi DDR3 videokártya is, amelynek effektív memóriafrekvenciája 700–2200 MHz közé esik.
Csatlakozók
A legkényelmesebb, ha átalakítók nélkül tudjuk a monitorunkat a videokártyához csatlakoztatni, ezért vásárlás előtt fontos ellenőrizni, hogy a kiválasztott videokártya rendelkezik-e olyan csatlakozókkal, melyek a monitorunkon is megtalálhatóak. Általánosságban elmondható, hogy a monitorok többsége a HDMI és a DisplayPort csatlakozókkal van felszerelve, így ezekkel találkozhatunk a videokártyák többségén is.
Csatlakozó típusok:
DVI csatlakozó: Az első digitális csatlakozóval rendelkező LCD-monitorok kapták meg ezt a csatlakozót, és ma is sok gyártó használja.
HDMI csatlakozó: A HDMI kimenet segítségével képet és hangot is egy kábelen keresztül tud továbbítani egy HDMI porttal rendelkező, külső eszközre.
DisplayPort csatlakozó: A DisplayPort csatlakozót leginkább a HDMI csatlakozóhoz lehet hasonlítani. Ez is alkalmas digitális hang és képi jel átvitelére, amelyet a DVI és VGA csatlakozó leváltására fejlesztettek.
Ventilátorok
1 ventilátoros, 2 ventilátoros és 3 ventilátoros videokártyák kaphatóak a piacon. A ventilátorok száma alapvetően a videokártya illetve a számítógép fizikai méretétől és természetesen a teljesítménytől függ, de a hűtést emellett a videokártya elhelyezése és magának a gépháznak a hűtése, illetve az egyéb hardverek elhelyezése is befolyásolhatja. A kettő és három ventilátoros kártyák AMD Radeon és Nvidia GeForce chipsettel kaphatók.
Milyen további paramétereket érdemes figyelembe venni?
Fogyasztás – wattban megadott érték, amely jelzi a videokártya maximális teljesítményen történő működéséhez szükséges energiamennyiséget. Minél alacsonyabb ez az érték, annál energiatakarékosabb a kártya.
Zajszint – az aktív hűtéssel rendelkező videokártyák ventilátorokkal működnek, amelyek magasabb terhelésnél nagyobb fordulatszámon üzemelnek, és ez zajkibocsátással jár. Az érték decibelben van megadva, amelyet egy minőségi számítógépház részben képes csillapítani.
Magfrekvencia – MHz-ben kifejezett érték, amely azt mutatja, hogy a videokártya másodpercenként hány műveletet tud feldolgozni. Egyszerűen fogalmazva: minél magasabb az érték, annál nagyobb a kártya teljesítménye. A feloldott chipekkel rendelkező videokártyáknál az alap frekvencia túlhajtással növelhető, egyes modellek pedig terhelés hatására automatikusan képesek emelni a frekvenciájukat.
Számítási teljesítmény – a videokártya összteljesítményét jelöli TFLOP egységben. Ezt a paramétert ritkán tüntetik fel a specifikációkban, mivel sokkal mérvadóbb a grafikus chip típusa és az egyéb műszaki adatok.
Felskálázás (upscaling) – a kép megjelenítési minőségének javítására szolgál alacsonyabb felbontás esetén. A módszer növeli a képpontok számát a képkockán belül. Egyes videokártyák dedikált hardverrel rendelkeznek a felskálázáshoz, ami optimalizált teljesítményt és hatékonyságot kínál. Más modellek szoftveres algoritmusokat alkalmaznak, amelyeket illesztőprogramok vagy szoftveres interfészek segítségével hajtanak végre. A legtöbb modern videokártya támogatja a felskálázás valamilyen formáját, és a gyártók gyakran saját technológiáikat népszerűsítik, például az NVIDIA DLSS-t vagy az AMD FidelityFX Super Resolution-t, amelyek fejlett gépi tanulási eljárásokat alkalmaznak a felskálázott eredmények javítására.
További funkciók és tulajdonságok
4K videokártya – a leggyakoribb 4K videokártyák közé tartozik például az NVIDIA GeForce RTX 3070 vagy az AMD Radeon RX 6900 XT.
VR ready – a virtuális valóság alkalmazásaira optimalizált kártyák.
HDMI – a monitorokhoz vagy egyéb videoeszközökhöz használt legelterjedtebb csatlakozófelület.
Aktív hűtés – a hűtést külső ventilátorok végzik.
Ray tracing – grafikai technológia a fények és árnyékok valósághű megjelenítésére.
DLSS – mesterséges intelligencia alapú technológia, amely a képkockák renderelését úgy végzi, hogy közben csökkenti a videokártya terhelését.
DirectX 12 – támogatás a legmodernebb grafikus interfészekhez és vizuális technológiákhoz.
FreeSync – az AMD technológiája, amely a monitor frissítési frekvenciáját szinkronizálja a videokártya által generált képkockasebességgel. A cél a kép szétesésének és a képfrissítés késésének elkerülése, amelyek az aszinkron adatátvitel során jelentkezhetnek a videokártya és a monitor között.
G-Sync – az NVIDIA chipekre jellemző technológia, amely megszünteti a képszakadást. A G-Sync az NVIDIA saját fejlesztése, ezért csak ők támogatják. A G-Sync-es monitoroknak speciális modult kell tartalmazniuk, ami miatt drágábbak lehetnek az olyan modelleknél, amelyek a nyitott VRR (változtatható képfrissítési frekvencia) szabványt használják.