A társasjátékok feldobják a hideg téli estéket, fejlesztik a memóriát és a logikai gondolkodást – vagy egyszerűen csak vidám perceket szereznek és kellemes kikapcsolódást nyújtanak. A választásnál érdemes figyelembe venni a játékosok életkorát, képességeit, hogy általában hányan szoktatok játszani, és persze azt is, milyen típusú játékokat kedveltek. Ha ajándékba szánod a játékot, gondold végig, mi érdekli az illetőt – például milyen filmeket, könyveket vagy karaktereket szeret – hiszen a társasjátékok világa igazán sokszínű, szinte minden témához találni megfelelőt.
Mielőtt társasjátékot vásárolsz, gondold át a játékosok életkorát. Fontos, hogy a játék illeszkedjen a képességeikhez és érdeklődési körükhöz. Az életkor különösen lényeges, ha családi játékot keresel, és nem vagy biztos benne, hogy például egy elsős kisgyerek élvezni fogja, vagy érti-e a szabályokat.
Számít a játékosok korábbi tapasztalata is más társasjátékokkal. Ha gyerek társasjátékot vásárolsz, a dobozon feltüntetett korhatár segíthet eldönteni, hogy a tartalom megfelelő-e számukra – például a katonai stratégiai játékok nem ajánlottak 12 év alatti gyermekeknek.
A kisebbeknek szánt játékokat rendszerint óvodásoknak vagy iskolásoknak szóló korcsoportokra osztják. Ezek a játékok a logikus gondolkodást, memóriát, szociális készségeket fejlesztik, vagy játékos formában tanítanak.
Fontos figyelni arra is, hogy milyen formájú és anyagú a játék. Léteznek mosható felületű, lekerekített sarkú játéktáblák. A legkisebbeknek szánt játékokban nem lehetnek apró alkatrészek, amelyeket lenyelhetnek vagy belélegezhetnek.
A játék kiválasztásakor próbáld megbecsülni, hányan játszanának vele rendszeresen, illetve az is fontos, hogy ketten is játszható-e. Ne feledd, hogy kevesebb játékos nem mindig jelent gyorsabb játékmenetet. Például a háborús tematikájú stratégiai játékok gyakran kétszemélyes játékok, mégis órákig is eltarthatnak.
2-10 személyes társasjátékok >>
Kétszemélyes társasjátékok >>
Fontold meg azt is, milyen típusú játék illik legjobban a játékosokhoz. A társasjátékokat alapvetően két fő típusba sorolhatjuk:
▪️ kooperatív játékok, ahol a játékosok együtt dolgoznak egy célért, és
▪️ versengő játékok, ahol a győztes a legügyesebb vagy leggyorsabb játékos lesz.
Mindenkinek más az ízlése – van, aki szeret ártani az ellenfeleknek játék közben, más inkább a csapatmunkát részesíti előnyben. Ezért különösen a drágább társasjátékok kiválasztásakor érdemes erre is odafigyelni.
A családi társasjátékokat a lehető legszélesebb közönség számára készítik: egyszerű szabályokkal és könnyen követhető stratégiákkal. Sok esetben a véletlen is befolyásolja a játékot, így a kisebbek is nyerhetnek. A cél: közös szórakozás. Választáskor mindig vedd figyelembe a legfiatalabb játékos életkorát.
A tudás alapú társasjátékok a tudásra és gondolkodásra épülnek, gyakran kvízformában, adott témában (pl. Magyarország) vagy általános műveltségen alapulva. Gyermekek számára válaszva különösen fontos az alsó korhatár ellenőrzése.
A logikai társasjátékok azoknak a játékosoknak ideálisak, akik nem kedvelik azokat a helyzeteket, amikor például egy fekete mező visszaküldi őket a játék elejére. Ezek a játékok gyakorlatilag kizárják a véletlen szerepét, és túlzás nélkül állítható, hogy a győzelmet valóban ki kell érdemelni. Minden a játékos képességein, fantáziáján és logikáján múlik. Ilyen típusú játékok lehetnek a rejtvények, labirintusok, társas alapú szabadulós játékok vagy a formák és alakzatok összekötésén alapuló játékok.
A parti társasjátékok feldobják és kellemesebbé teszik a családi ünnepeket, szilvesztert vagy egyéb baráti összejöveteleket. Általában nagyobb játékosszámra vannak tervezve. Gyakran szórakoztató kvízekről vagy különféle rejtvényalapú játékokról van szó, mint például az Activity, a Fedőnevek vagy a Party Alias. Néhány felnőtteknek szánt parti játék az alkoholfogyasztást is magában foglalja.
Az RPG (role-playing game, azaz szerepjáték) társasjátékokat szerepjátékoknak is nevezzük. Az RPG-kben a játékosok egy-egy karaktert alakítanak, és saját döntéseikkel, választásaikkal alakítják tovább a történetet. Éppen ezért nehéz meghatározni az ilyen játékok időigényét: előfordul, hogy néhány óra alatt befejeződnek, de akár napokig is eltarthatnak.
A történetalkotás során a játékosok fejlesztik fantáziájukat és képzelőerejüket. Az RPG kategória klasszikusai közé tartozik Magyarországon a népszerű M.A.G.U.S. szerepjáték. A szabályrendszer sok esetben összetett, ezért ezeknél a játékoknál általában van egy mesélő szerepben lévő játékos, aki irányítja és felügyeli a játékmenetet.
A reakciójátékok különösen kedveltek a fiatalabb játékosok körében, különösen azok számára, akik gyorsan reagálnak, és jó a memóriájuk. Ezek a játékok a részletek gyors észlelésére, a logikus gondolkodásra építenek. Vannak olyan változatai is, amelyek a térlátást és a matematikai készségeket fejlesztik. Jól ismert példa a reakciójátékokra a szórakoztató, ám lassabb játékosok számára néha frusztráló Dobble, ahol a gyors és éber játékosok kerülnek előnybe.
A stratégiai játékok minden lépésnél alapos megfontolást igényelnek. A sikerhez szükség van taktikára és gyakran összetett szabályok ismeretére. Támogatják a koncentrációt és a logikus gondolkodást. A véletlen – például kockadobás vagy a fekete Péter jellegű elemek – itt nem játszik meghatározó szerepet. E játékokban a résztvevők több lépéssel előre terveznek.
A stratégiai játékok többféleképpen is feloszthatók annak alapján, hogyan lépnek egymással interakcióba a játékosok: léteznek kooperatív játékok, ahol együttműködés a cél, illetve versengő és építő jellegű játékok, amelyekben a játékosok közvetve versenyeznek, jellemzően valamilyen játékon belüli erőforrásért.
A stratégiai játékok közé tartoznak a háborús játékok (Wargames) is. Ezek részletesen kidolgozott játéktáblát használnak, időigényesebbek, és a szabályok megértése is komolyabb energiát igényel. Ebben a műfajban különösen nagyra értékelik a komplexitást, az átgondolt tartalmat és az aprólékosan kidolgozott részleteket.
Összeállítottuk a (szerintünk) legjobb társasjátékok rangsorát, ne hagyd ki, mielőtt választanál!
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy minden asztalon játszott játék társasjátéknak számít, ez a felosztás elsősorban a játék elsődleges elemének megkülönböztetésére szolgál. A táblás játékokat játéktáblán játsszák, amely lehet állandó vagy változó – ez utóbbi esetben minden játék eltérhet az előzőtől.
A táblás játékok klasszikus stratégiai képviselői közé tartozik az örökzöld Monopoly vagy az építkezésen alapuló Carcassonne. A táblás játékok általában drágábbak és hosszabb játékidőt igényelnek.
A figurás játékokat sok miniatűr figura jellemzi – például harcosok, zombik, robotok vagy más karakterek formájában. Ezek többnyire stratégiai játékok, amelyek háborús, fantasy, sci-fi vagy posztapokaliptikus világban játszódnak. A figurás játékok elsősorban tapasztaltabb játékosoknak vagy gyűjtőknek szólnak. Ennek megfelelően általában a drágább játékkategóriába tartoznak.
A kockajátékok fő játékeleme a dobókocka, de gyakran kiegészülnek játéktáblával, képekkel vagy figurákkal is. Klasszikus példa a jól ismert Ki nevet a végén. Bár a hagyományos kockák hatoldalúak, léteznek olyan játékok is, amelyek többoldalú kockákat alkalmaznak. A kockák oldalain lehetnek pontok, számok, színek vagy akár képek is. A kockajátékok jól példázzák azokat a játékokat, ahol a véletlen meghatározó szerepet játszik.
Az elektronikus játékok mindig igényelnek valamilyen energiaforrást. Ilyenek lehetnek például színes kijelzős, hangot vagy fényt adó táblák, időzítők vagy érzékelők, amelyek reagálnak a játékosok tevékenységeire. Sok ilyen játékot óvodás korú gyerekeknek terveztek, hogy játékos formában fejlesszék tudásukat és képességeiket.
Az ügyességi játékok kedvelői is örömüket lelhetik bennük. Számukra az elektronikus játékok villogással jelzik a hirtelen mozgásváltozást, vagy visszaszámlálással mérik a válaszadási időt – például az Ország, város elektronikus változatában.
Egy társasjáték szép ajándék lehet a nemzetközi gyermeknap alkalmából is.
Egyes társasjátékok – különösen a stratégiai vagy kalandjátékok – készítői kiegészítőket, más néven bővítményeket adnak ki. Ezek a kiegészítők gazdagítják az alapjátékot: új kalandokat, figurákat, kártyákat, területeket, történetszálakat vagy negatív szereplőket adhatnak hozzá. Fontos tudni, hogy a kiegészítők önállóan nem játszhatók – mindig szükség van hozzájuk az alapjátékra.
Néhány játékhoz különleges, limitált vagy tematikus kiadások is elérhetők. A limitált kiadások általában valamilyen különleges alkalomból jelennek meg – például a játék első megjelenésének évfordulója alkalmából. A tematikus kiadások az eredeti játék témáját egy másik környezetbe helyezik (például a Monopoly: Magyarország változat), és ezek önállóan is játszhatók, nem igénylik az alapjátékot.
Léteznek olyan társasjátékok is, amelyek videójátékokon, filmeken vagy sorozatokon alapulnak, illetve azokat dolgozzák fel. Ilyenek például a Minecraft társasjáték, a Trónok harca társasjáték vagy a Harry Potter társasjáték – ezek rendkívül népszerűek a játékosok körében.
A játék becsült hossza sokat elárulhat arról, mennyire összetett vagy nehéz. Ha a cél inkább a szórakozás és a közös családi, baráti esték feldobása, érdemes olyan játékot választani, amelynek játékideje nem túl hosszú. Az ideális játékidő ebben az esetben 30–60 perc.
A megadott játékidő mindig tájékoztató jellegű, és erősen függ a játékosok számától. A valós játékidőt meghosszabbíthatja a szabályok megértése és a játék előkészítése is – különösen a stratégiai és háborús játékok esetében, ahol akár egy óra is eltelhet a játék tényleges elkezdéséig.
Kártya
Sakk
Logikai játék
Puzzle
Dominó
LEGO
Memóriajáték
Darts tábla