A processzor minden számítógép agya, és nagyban meghatározza a teljesítményét. A szaknyelvben és a hardverleírásokban gyakran CPU-ként (Central Processing Unit) említik. A CPU felel a számítási feladatok elvégzéséért, és döntően meghatározza, milyen gyorsan és hatékonyan működik a rendszer.
A processzor mindig az alaplaphoz kapcsolódik, és a számítógép egyéb komponenseit is vezérli, ezért elengedhetetlenül szükséges. Mindegyik processzor különböző igénybevételű feladatokhoz optimalizált: egyesek hosszabb távú, egyenletes terhelésre (pl. szerverek, munkaállomások) lettek tervezve, míg mások a rövid ideig tartó, hirtelen teljesítményigényt (pl. játékok, renderelés) képesek maximálisan kielégíteni.
• Dia, szerkesztő, Árukereső.hu
• Olvasási idő: 5 perc
Két nagy processzorgyártó uralja a piacot: az AMD és az Intel. Erősen versenyeznek egymással, és igyekeznek a lehető legjobb ár/teljesítmény arányú processzorokat szállítani. Mindkét márka kínál processzorokat a belépő, a közép- és a felső kategóriában, különböző alkalmazásokhoz célzott és optimalizált processzorokat.
Az AMD processzorokat a nagyobb, többmagos teljesítmény jellemzi. Előnye, hogy nem kell alaplapot cserélned, ha erősebb AMD processzort szeretnél.
AMD Athlon - az alapvető, legkevésbé erős sorozat, elsősorban irodai vagy multimédiás szórakozásra való használatra.
AMD Ryzen 3 és Ryzen 5 - mérsékelt munkára vagy játékra alkalmas.
AMD Ryzen 7 és Ryzen 9 - nagyon erős processzorok, amelyeket a legaktívabb felhasználók számára terveztek.
AMD Threadripper - magas magszám alacsonyabb órajelen, videoszerkesztéshez és rendereléshez vagy szimulációs modellek számításához.
AMD Epyc - szerverhasználat, nagy megbízhatóság, alacsony hibaarány, virtualizáció támogatása és akár több TB RAM.
Az Intel CPU-k általában kissé nagyobb teljesítményt nyújtanak egyetlen fizikai magra vetítve. Másik Intel CPU vásárlásakor azonban általában nem kerülhető el az alaplap cseréje.
Intel Pentium és Celeron - az alapvető, legkevésbé erős sorozat, irodai használatra.
Intel Core i3 - a processzorok különösen alkalmasak multimédiához és kevésbé igényes játékhoz.
Intel Core i5 és i7 - az aktív játékosoknak és a munkafeladatokra is tervezett sorozat.
Intel Core i9 - processzorok a legaktívabb játékosok, szakemberek és technológia rajongók számára.
Intel Xeon - szerverekhez és munkaállomásokhoz tervezett modellek, a megbízhatóságot növelő és a számítási hibákat csökkentő funkciók.
Az i5, i7 és i9 processzorok egy vagy több magot jelentősen fel tudnak gyorsítani (Turbo Boost), így segítve a teljesítményt a nagy igényű alkalmazásokban.
Az egyik legfontosabb paramétert GHz-ben (gigahertz) adják meg. Megmutatja, hogy egy processzormag hány számítást képes elvégezni egy másodperc alatt. A nagyobb frekvencia általában nagyobb teljesítményt jelent, de nem ez az egyetlen mérőszám. A magok száma szintén befolyásolja az általános teljesítményt.
A gyártók meghatározzák az órajelek sebességét, például 4,4 és 5,3 GHz között. Ez azt jelenti, hogy a processzor továbbra is 4,4 GHz-en fog működni, és rövid távon akár 5,3 GHz-re is gyorsulhat. A maximális frekvenciát általában egy vagy két mag éri el, míg a többi alacsonyabb frekvencián fut.
A processzorok ma már szinte kivétel nélkül több maggal (Multi-Core) rendelkeznek, ami elengedhetetlen a modern, párhuzamos feladatvégzéshez (multitasking). Átlagos otthoni vagy irodai használatra (web, Office) is ma már a 4 magos processzor jelenti a minimumot, hogy a böngészők és a háttérben futó alkalmazások ne lassítsák le a rendszert.
Az aktív felhasználóknak – beleértve a gamereket és a tartalomgyártással foglalkozókat is – érdemes legalább hat magos processzorral kezdeniük a keresést. Míg régebben a négy mag (Quad-Core) volt a gamer alap, addig ma már a modern játékok és a párhuzamosan futó alkalmazások ezt könnyen kifeszítik.
A 8 vagy több mag már nem csak egy szűk kör kiváltsága: kritikus teljesítményt biztosítanak a videóvágáshoz, 3D rendereléshez, streameléshez és a professzionális munkaállomások számára, továbbá a szerverek terén is alapkövetelmény.
A magok mellett a virtuális szálak is szerepet játszanak, amelyek segítik a fizikai magokat a feladatok gyorsabb elvégzésében. Így néhány processzorban találkozhatunk hyper-threading/SMT technológiákkal, azaz a magok számának virtuális megduplázásával. A teljesítménynövekedés azonban érthető módon nem olyan nagy, mint amikor fizikailag is jelen vannak.
Sok processzor feloldott szorzóval kapható, ami lehetővé teszi a túlhajtást. Ez az eredeti frekvencia megnövelését jelenti. Általában ez néhány tíz százalékos növekedést tesz lehetővé, viszont a CPU túlhajtás esetén több energiát fogyaszt, és nagyon jó hűtést is igényel.
A túlhajtás esetén gyakran számolni kell azzal is, hogy befektetünk egy minőségibb hűtőbe, mint amilyet a CPU-val együtt kapunk (ha kapunk egyáltalán). Bizonyos processzoroknál találkozhatunk az automatikus túlhajtás funkciójával is (pl. Intel Turbo Boost / AMD Turbo Core), amikor a CPU szükség esetén automatikusan, ideiglenesen megnöveli a frekvenciáját.
A cache-memóriának vagy gyorsítótárnak is nevezett memóriát a közbenső számítások tárolására használják, hogy az egyes magok párhuzamosan dolgozhassanak a feladatokon. A közte és a processzor közötti átvitel gyorsabb, mint az ideiglenes számítások tárolása a RAM-ban. Jelenleg azonban szinte mindig elegendő, és az esetek túlnyomó többségében legfeljebb egy százalékkal befolyásolja a processzor teljesítményét. A gyorsítótár-memóriát leggyakrabban MB-os egységekben adják meg.
A processzor az alaplapi foglalatba csatlakozik. A technológiai fejlődés szükségessé teszi ennek az alkatrésznek a frissítését, ráadásul minden gyártó a sajátját használja. Így ha van egy Intel processzorral ellátott alaplapja, akkor biztosan nem fog AMD processzort csatlakoztatni hozzá. Minden gyártó többféle foglalatot használ, ezért figyelembe kell vennie, hogy az alaplap foglalata és chipkészlete kompatibilis-e a processzorral.
A processzorok új generációi fokozatosan jelennek meg a piacon, amelyek mindig jelentősen nagyobb teljesítményűek és a folyamatosan javuló gyártási folyamatnak köszönhetően egyre hatékonyabbak.
TDP (Thermal Design Power - termikus tervezési teljesítmény) wattban (W) megadva. A megadott energiafogyasztás maximális terhelés mellett érvényes. Ez egy fontos paraméter az üzemeltetési költségek és a tápegységgel való kompatibilitás miatt.
A processzorok munka közben meglehetősen jelentősen felmelegednek. Egyes CPU-k meg tudnak birkózni a passzív hűtéssel, de a legtöbbnek saját hűtőbordára van szüksége. Egyes esetekben a gyártók közvetlenül a processzorokhoz szállítanak egyet, de ez általában csak az alapfrekvenciás beállításnál elegendő a hűtéshez.
Az órajelre szánt processzorok esetében a hűtőbordát általában nem mellékelik, azt külön kell megvásárolni. A teljesítmény mellett a sebesség és a hozzá tartozó zajszint is fontos paraméter, mivel egyes hűtőbordák nagyobb terhelésnél meglehetősen hangosak lehetnek.