Nem tudod, mit kezdj a konyhában megmaradt biológiai hulladékkal, ami gyorsan büdösödik a vegyes kukában? Rendszeresen nagy mennyiségű fűnyesedéktől szabadulsz meg, vagy éppen most készülsz saját természetes trágyát készíteni? A válasz ezekre a kérdésekre egy komposztáló a kertbe – vagy akár a lakásba.
Olyan változatok is léteznek, amelyek például kifejezetten a nappaliba készültek, mivel kialakításuk inkább egy komódra hasonlít. Ezek a típusok egy kis tárolóhelyet is kínálnak. Még a lakásban is környezetbarátabb lehetsz, és ügyesen hasznosíthatod a hulladékot. További információkat a fenntarthatóság elvéről szóló cikkünkben olvashatsz
▪️ Elsősorban az adott kert méretétől függően kell meghatározni.
▪️ Háztartási komposztáló esetében a háztartás tagjainak száma alapján kell meghatározni.
▪️ Rendszerint 1 m²-es kertre 1 liter térfogatot szoktak számolni.
▪️ Ha például 800 m²-es kerted van, akkor 800 literes komposztálót érdemes vásárolnod.
▪️ A háztartási komposztálók általában 16 és 30 l között mozognak.
▪️ A legszélesebb választékot a műanyag vagy fából készült komposztálók között találod.
▪️ A műanyagból készült komposztálók hatékonyabb komposztálási megoldásnak minősülnek, és kisebb kertekbe is alkalmasak.
▪️ Ezek a komposztálók készülhetnek polipropilénből, amely nem túlságosan hőálló, és polietilénből is.
▪️ Ez utóbbi viszont ellenáll a fagynak vagy a tűző napfénynek, és nem repedezik meg.
▪️ A faszerkezeteket megfelelően kell kezelni, különben maguk is elkezdenek bomlani.
▪️ Inkább nagyobb kertekbe alkalmasak, mivel enyhe szagokat bocsáthatnak ki.
▪️ A természetes anyagok azonban jellemzően alkalmasabbak a kertben való használatra.
▪️ A kínálatban megtalálhatóak továbbá pl. horganyzott acél komposztálók is.
▪️ A fém anyag kivonja a hőt.
▪️ A kerti komposztálók nem szeretik a közvetlen napfényt, mivel a napsugarak kiszárítják a komposztot és lassítják a bomlási folyamatot.
▪️ Ezért válassz inkább egy árnyékos helyet a sarokban vagy a telek szélén.
▪️ A komposzthoz mindig kényelmesen hozzá tudj férni.
▪️ Ha nyitott komposztálót választottál, válassz olyan helyet, amely nem fogja zavarni a szomszédokat.
A házi komposztálót elhelyezheted az erkélyen, a konyhában, az előszobában is, vagy bárhol, ahol 20°C körüli hőmérsékletet tudsz biztosítani.
▪️ A komposztáló egy vagy több kamrából állhat.
▪️ A klasszikus egykamrás komposztáló kisebb kertekbe való, mivel nem teszi lehetővé az anyag hatékony elosztását.
▪️ A kétkamrás komposztáló két tárolóhelyet kínál.
▪️ Az első kamra az anyagok bomlására szolgál, míg a második a keverésre.
▪️ Minél több a kamrák száma, annál kevesebb gondot okoz, hogy hol tárold a bomlásnak induló anyagot.
▪️ A többkamrás kialakítás minden komposztálótípus esetében rendelkezésre áll.
További inspirációért látogass el a Kreatív kerti ötletek oldalunkra.
A legfontosabb lépés a megfelelő komposztáló kiválasztása, de ez még nem minden. A jó minőségű humusz előállításához követni kell a jó komposztálás elveit és betartani néhány egyszerű szabályt.
Ellenőrizd a nedvességet - az ideális komposzt nedvességtartalmát a tartalom állagából tudod megállapítani. A masszának nem szabad kifacsarhatónak lennie, hanem ha összenyomod egyben kell maradnia. Ha szétesik, locsold meg a komposztot, ha pedig vizet préselsz ki belőle, adj hozzá további anyagot (pl. fűrészport).
Forgatás - a hagyományos kerti komposztálót havonta egyszer át kell forgatni.
Levegőztetés - legalább hetente egyszer keverd át a komposztot. Ellenkező esetben a hulladék rothadásnak indulhat.
Szén-nitrogén arány - a szénben gazdag barna hulladékot a komposzt aljára tedd (kb. 15 cm magasságba), ezzel biztosítva a kedvező szellőzést és vízelvezetést. A zöld, nitrogénben gazdag hulladékot tovább rétegezheted.
Változatosság - az egyenletes bomlási folyamatot az anyagok sokszínűsége biztosítja. Kombináld a száraz hulladékot (kéreg, papír) a nedves hulladékkal (fű, gyümölcsnyesedék), és ideális esetben aprítsd fel a nagyobb ágakat.
Hőmérséklet - a komposzt alacsony hőmérséklete rossz nitrogén-szén arányt jelez.
Idő - a hagyományos komposztálóban körülbelül egy év után keletkezik megfelelő, tápanyagban gazdag humusz.
A rétegesen gyűjtött anyagok összekeverése után már kb. 3-5 nap elteltével hirtelen megemelkedik a hőmérséklet, mivel a komposztálás kezdeti szakaszában az intenzív lebomlás jelentős hőtermeléssel jár. Ekkor a komposztálóban a hőmérséklet a 65-70° C-t is elérheti. Ez az oka egyébként annak is, hogy miért láthatjuk a komposztot a hidegebb időszakokban füstölögni.
Ezt a fázist termofilnek nevezik, és több hétig is eltarthat. Ezen időszak alatt, ilyen hőfokon, a kórokozók elpusztulnak, így a hőmérséklet higiénés feladatot tölt be. A tartalom fokozatosan leülepszik, és újabb anyagot kell hozzáadni.
A hőmérséklet csökkenése után - ami néhány hónapig is eltarthat - következik a mezofil fázis. Ekkor már megfigyelhető a szerkezet megváltozása, a földesebb anyag megjelenése.
Az érlelési fázisban a környezettel való hőmérsékletkülönbségek összhangba kerülnek, és a komposzt végleges, erdei talajra emlékeztető barna színt kap.
| Komposztálható | Nem való a komposztba |
|---|---|
| kéreg, selyempapír, tojástartó doboz | lakkozott papír |
| gyümölcs, zöldség héja | vegyileg kezelt gyümölcsök |
| kávézacc, teazacc, teafilter | idegen gyümölcsök és héjuk |
| kagylók, tojáshéj | kövek |
| fahamu, szőr, toll | gyúlékony anyag, cigaretta |
| fűnyesedék, elszáradt szobanövény, virágföld | üveg |
| levelek, fűrészpor | műanyag |
| régi sütemények | étolaj |
| gallyak | pelenka |
| bevonat nélküli újság | penészes élelmiszer |
| papírtörlő, növényevő állatok ürüléke, forgácsalommal együtt | porzsák |
A komposztálás menetéről (és arról, hogy építs kerti komposztálót raklapokból) a Komposztálás a kertben: hogyan készíts komposztot és mit lehet komposztálni? c. cikkünkben olvashatsz részletesen.