Milyen bort vegyek?
Unod már, hogy vaktában válogatsz a polcokon, és sosem vagy biztos benne, hogy a kiválasztott ital passzolni fog az alkalomhoz vagy az ételhez? Nem kell sommelier-nek lennünk ahhoz, hogy képesek legyünk kiválasztani egy minőségi bort. Tudj meg többet a borokról, fedezd fel az ízlésednek megfelelőt, és élvezd a borfogyasztás igazi örömét!
Mire figyeljünk a választásnál?
A sikeres borválasztás kulcsa, hogy tudd, milyen ízt keresel. Akármennyire is jó minőségű egy bor, ha nem az ízlésünknek való, nem fogjuk élvezni.
Habzó vagy csendes?
A borokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: a csendes borokra, amelyek egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben pezsegnek, illetve a habzóborokra és pezsgőkre, amelyeknél viszont a pezsgés kívánatos. Ezek különösen népszerűek ünnepi alkalmakra vagy koktélok készítéséhez.
Íz és aroma
A borok ízvilága a nagyon enyhétől az erősen aromásig terjed, a skála mindkét oldalán minőségi választékkal. Az íz elsősorban a szőlőfajtától függ, amelyek közül számos népszerű fajta létezik, mint például a Sauvignon, Chardonnay, Merlot, Zöld Veltelini, Ryzling, Tramin, Pinot Noir és még sok más.
A nevesebb fajtákról rengeteg információt találhatunk az interneten, de a borkóstolók is nagyszerű lehetőséget nyújtanak az ismereteink bővítésére, akár közvetlenül a szőlőültetvényeken, akár a pincészetekben.
Az évszakokhoz igazítva is választhatunk bort: nyáron inkább a könnyű, alacsony alkohol- és savtartalmú fehérborokat, télen pedig a testesebb, tanninos vörösborokat részesítsük előnyben. Fontos szempont a cukortartalom is, amely jelentősen befolyásolja a bor ízét.
Szín
A szín is fontos szempont a borválasztásnál - van, aki a finomabb fehérborokat kedveli, más a testes vörösbort választja, míg mások az egzotikusabb narancs- vagy rozéborokat részesítik előnyben.
A bor kiválasztásakor mindig olvasd el a címkét, hiszen sok hasznos információt találsz rajta, például a bor típusát, a szőlőfajtát, a szüret évét, a bor eredetét, a cukor- és alkoholtartalmat. Gyakran találunk ajánlásokat is arra vonatkozóan, hogy milyen ételhez illik a bor.
Alkoholtartalom
A borok alkoholtartalma nagyon széles skálán mozoghat, az alkoholmentes változatoktól (0%) egészen a 20% feletti értékekig, de általában 12% körül mozog. A fehérborok alkoholtartalma általában 11–13% között van, míg a vörösboroké 15% körül.
Palack térfogata és dizájnja
Az üveg térfogata is fontos szempont lehet a bor kiválasztásánál. A leggyakoribb a 0,75 literes üveg, de a literes üvegek sem ritkák. A nagyobb térfogatú üvegeket általában különleges kiadások vagy vendéglátás számára tervezett csomagolásokhoz használják. Egyes éttermekben vagy például vonatokon és repülőgépeken 0,2–0,3 literes kis palackokkal is találkozhatunk, és ugyanilyen térfogatú üvegekben kaphatók jég- és szalmaborok is.
Ha ajándékba szánjuk a bort, vagy ki szeretnénk állítani, érdemes figyelni az üveg dizájnjára is. A dizájn nemcsak az üveg formájában, hanem a címkében is megnyilvánulhat. Fontos azonban, hogy ne feledjük: egy szép üveg nem garantálja a bor minőségét.
Ár
Végül, de nem utolsósorban az ár is befolyásolhatja a döntésünket. Nem feltétlenül igaz, hogy a drágább bor automatikusan jobb, hiszen viszonylag alacsony áron is találhatunk kiváló minőségű borokat. Azonban az igazán olcsó boroknál már ne számítsunk csodákra.
A borok felosztása
Szín szerint
A boroknak három alapvető színe létezik. A színt nemcsak a szőlőfajták határozzák meg, hanem az is, hogyan dolgozzák fel őket.
• A fehérboroknak az alacsony csersavtartalmuknak köszönhetően nagyon lágy ízviláguk van, ezért jól párosíthatók például nemespenészes és világos sajtokkal, fehér húsokkal, halakkal vagy tengeri herkentyűkkel. Többnyire hűtve kínálják.
• A vörösborok a második leggyakoribb bortípus, amelyet hagyományosan különböző hivatalos és ünnepi alkalmakon fogyasztanak. Mélyvörös színük és markáns ízük van, leginkább vörös húsokhoz és karakteres sajtokhoz illenek.
• A rozéborok édesebb, könnyed és gyümölcsös ízviláguk miatt leginkább erősen lehűtve, a nyári hónapokban kedveltek. Kiválóan illenek például zöldséges vagy tésztasalátákhoz.
Szokatlan színű borok
A narancsborok egy különleges kategóriát képviselnek, amelyeknél egy ősi eljárást, az úgynevezett macerációt alkalmazzák. A szőlőszemeket hosszú ideig a héjukon hagyják erjedni, így kapják jellegzetes színüket. A narancsborok ezért nagyon érzékenyek a szőlő minőségére és termesztésének módjára.
Egy másik különleges kategória a sárga bor, amely lehet száraz vagy édes, és jellemzően sárgás színű. Elsősorban a franciaországi Jura régióra jellemzőek, színüket a hosszú erjedés során nyerik el, egy úgynevezett flóraréteg alatt, amely élesztőkből alakul ki. A zöldborok, vagyis a Vinho Verde, egy különleges portugál borfajta. Ezek fiatal borok Portugália északi részéből, alacsony alkoholtartalommal, nagyon könnyűek és frissek.
Cukortartalom szerint
A bor édességét a benne maradt cukor mennyisége határozza meg, amely a bor erjedése során keletkezik. Ez a besorolás elsősorban a csendes borokra vonatkozik, a pezsgők besorolása eltérő.
• A szakértők körében a száraz borok a legnépszerűbbek, mivel literenként kevesebb mint 4 gramm cukrot tartalmaznak. Ízük kifinomult, gyakran enyhén savanykás. A száraz borok a legkevesebb kalóriát tartalmazzák, így azok számára is ideális választás lehet, akik odafigyelnek az alakjukra.
• A félszáraz borok enyhén édesek, cukortartalmuk 4-12 g/liter között van. Általában magasabb az alkoholtartalmuk, és intenzívebb az ízük.
• A félédes borok ízvilágukban közel állnak az édes borokhoz, cukortartalmuk akár 45 g/liter is lehet.
• Az édes borok minimális cukortartalma 45 g/liter, ezért általában kis mennyiségben fogyasztják őket, például desszertborként. Érdemes óvatosnak lenni az olcsó édes borokkal, amelyek nem természetes cukrot, hanem utólag hozzáadott szintetikus cukrot tartalmazhatnak. Az ilyen borok nem tekinthetők minőségi bornak.
Fajták/osztályok szerint
A borok megjelölésére törvényben meghatározott feltételek vonatkoznak, amelyeket a boroknak teljesíteniük kell. Ezek a jelölések sok információt elárulnak a bor eredetéről, minőségéről és ízéről.
• Jelzés nélküli borok – esetükben nem kötelező feltüntetni a cukortartalmat, ezért gyakran mesterségesen édesítik őket. Elsősorban az eredetükben van különbség.
• Asztali borok – a legalacsonyabb minőségű borok, amelyek gyakran különböző régiókból származó borok keverékéből állnak. Gyakran mesterségesen édesítik őket.
• Tájborok - olyan borok, amelyek kizárólag Magyarország területén termesztett szőlőből készülnek.
• Minőségi borok – olyan borok, amelyek szőlője mindig egy adott borvidékről származik.
• A dűlőszelektált boroknak ugyanabból a borvidékről kell származniuk, és az eredet mellett a szőlő súlyát és fajtáját is ellenőrzik. Ez azonban nem feltétlenül a magas minőség jele. A különböző típusokat elsősorban a szőlő cukortartalma különbözteti meg a szüretkor.
• Kabinetbor – a minimális cukortartalom 19°, ami száraz és könnyed borokat eredményez.
• Késői szüretelésű bor – a 21°-os vagy annál magasabb cukortartalom növelheti a bor édességét, vagy alkoholtartalmát.
• Fürtválogatott bor – a minimális cukortartalom 24°, általában testesebb ízvilágú és magasabb alkoholtartalmú borok tartoznak ide.
• Bogyóválogatott bor – 27°-os vagy annál magasabb cukortartalmú borok, amelyek általában édes vagy félszáraz, nagyon telt ízű borok.
• Aszúszemekből válogatott bor – olyan bor, amely olyan hosszan érik, hogy a szőlőszemek mazsolává alakulnak. Ennek eredményeként a minimális cukortartalom 31°, az íz rendkívül intenzív és édes, az ára pedig magasabb.
Különleges fajták
Habzó- és pezsgőborok
A habzóborok és a pezsgők közötti különbség a szénsavtartalom előállításának módjában rejlik. A habzóborok esetében a szén-dioxidot mesterségesen adják hozzá, míg a pezsgők esetében ez a természetes erjedési folyamat része: az erjedés során keletkező szén-dioxidot nem engedik elszökni, hanem éppen ellenkezőleg, megmarad a borban.
A habzóborok és a pezsgők felosztása is eltérő a cukortartalmuktól függően.
• Brut nature – természetesen kemény és száraz bor, literenként három gramm alatti cukortartalommal
• Extra brut – nagyon kemény, száraz bor, 0-8 gramm cukortartalommal literenként
• Brut – kemény, szárazabb bor, 8-15 gramm cukortartalommal literenként
• Extra sec – nagyon száraz bor, 12-20 gramm cukortartalommal literenként
• Sec – 17-35 gramm cukrot literenként tartalmazó száraz bor
• Demi-sec – félszáraz bor, 33-50 gramm cukorral literenként
• Doux – 50 grammnál több cukrot literenként tartalmazó édes bor
A legnépszerűbb pezsgőborok közé tartozik a Sekt és a Champagne.
Ahhoz, hogy egy pezsgőbort Sektnek lehessen nevezni, meg kell felelnie a minőségi borokra vonatkozó követelményeknek, vagyis elsősorban egy adott borvidékről kell származnia.
A Champagne kifejezést gyakran általánosan használják a buborékos borokra, azonban az igazi Champagne kizárólag a franciaországi Champagne-Ardenne borvidékről származhat, és számos szigorú előírásnak kell megfelelnie.
Az édes borok különleges fajtái
Jégborok
Fagyasztott szőlőből készülnek, amelyeket maximum -7 °C-on szüretelnek, és amelynek cukortartalma legalább 27°. Általában édesebbek, és a gyártás nehézsége és ritkasága miatt viszonylag drágák.
Szalmaborok
Az ilyen borokhoz a szőlőt szüret után szalmára terítik, és legalább három hónapig szárítják. A szőlőnek ebben az esetben is legalább 27° cukortartalommal kell rendelkeznie, és általában fehér szőlőt használnak. Ezek a borok aromásak és meglehetősen édesek.
Portói bor
A portói bor erjesztés közben alkohollal erősített, magasabb maradékcukor-tartalmú bor. Kizárólag Portugália északi részén, a Douro folyó völgyében termesztett szőlőből készül. Kapható vörös és fehér változatban is. Az erősítés módszerét más országokban is alkalmazzák, például Ausztráliában, Észak-Afrikában, Kanadában, Indiában, Argentínában és az Egyesült Államokban, de az Európai Unióban a „Porto” elnevezés kizárólag a portugál eredetű borokra vonatkozik.
Alkoholmentes/alkoholmentesített borok
Az alkoholmentes, illetve alkoholmentesített borokat úgy készítik, hogy a kész borból különböző eljárásokkal eltávolítják az alkoholt. Sajnos ezzel együtt a bor aromáinak egy része is elveszhet.
A különleges borok közé tartoznak még a gyümölcsborok, likőrborok és a Szent Márton-napi borok.
• Gyümölcsborok
Nem szőlőből, hanem más gyümölcsből készült borok. A hazai piacon gyakran nagyon alacsony minőséggel társítják őket, de léteznek minőségi gyümölcsborok is, bár ezeket inkább külföldi termelésben találni. A leggyakoribb gyümölcsfajták az alma, a cseresznye, a ribizli, a szilva, a szeder és mások.
• Miseborok
Ez egy olyan bortípus, amelyet a keresztény egyház különböző szertartásai során használnak. Leggyakrabban vörösbor, de lehet fehér vagy rozé is. Ahhoz, hogy egy bor misebor megnevezést kaphasson, a megfelelő egyházi hatóságnak jóvá kell hagynia.
• Aromatizált borok
Az aromatizált borok különleges ízű borok, amelyek további természetes aromákat és hozzáadott alkoholt tartalmaznak. Általában magas alkoholtartalmúak, alkoholfokuk 14,5–22% között van, és gyakran édesítik is őket. A legismertebb aromatizált bor a vermut.
• Likőrborok
Ehhez a borhoz borpárlatot vagy akár édesített szőlőmustot adnak. Az eredmény egy sűrű, édes bor, amelynek alkoholtartalma legalább 17,5%.
• Kóser borok
Ahhoz, hogy egy bor kóser minősítést kapjon, a gyártási folyamatot a zsidó közösség képviselőjének kell felügyelnie annak teljes időtartama alatt. Ha minden feltétel teljesül, akkor a bor kóser minősítést kap.
• Szent Márton borok
Ezek az első szüretből származó fiatal borok, amelyeket az őszi hónapokban fogyasztanak. Ahhoz, hogy egy bort Szent Márton-napi bornak lehessen nevezni, meghatározott szőlőfajtákból kell készülnie, és egy független bizottság által jóváhagyott minőségi követelményeknek kell megfelelnie.
A bor évjárata és kora
Nem feltétlenül igaz, hogy minél öregebb egy bor, annál jobb. Valójában a minőség évjáratról évjáratra változik, amit leginkább az adott év időjárása jelentősen befolyásol. A bornak jót tesz a kiegyensúlyozott időjárás: tavasszal sok csapadék, nyáron napsütés, kora ősszel pedig szintén napsütés. A tavaszi eső segíti a szőlő növekedését, a napsütés pedig a szőlő érését, így a szőlő természetes cukortartalma is nő, ami jobb minőségű bort eredményez.
Néhány régióban az időjárás ingadozása nagyobb, így az egyes évjáratok között is jelentős különbségek lehetnek. Ha találsz egy bort, amely ízlett, érdemes ugyanabból az évjáratból venni legközelebb is. Az ár is sokat elárul a bor minőségéről: a jó évjáratok borai általában drágábbak.
Külön kategóriát képeznek a fiatal borok, amelyeket az év első szüretéből készítenek, és az év végéig el kell fogyasztani. Ilyen például a népszerű Szent Márton-napi bor, amelyet főleg októberben és novemberben értékesítenek.
Az érett borok idősebbek és hosszabb ideig eltarthatók, így egész évben fogyaszthatók. Az archív borok esetében pedig legalább három évnek kell eltelnie a szőlő szüretelésétől a bor értékesítéséig. Nem minden bor alkalmas azonban archiválásra, a legtöbb palackozott bort legfeljebb két éven belül ajánlott elfogyasztani, mivel ezen idő elteltével elveszíthetik ízüket és aromájukat.
Eredet
A bor minőségéről sokat elárul az eredete is. Igaz, hogy a legjobb borokat ott készítik, ahol a szőlőt szüretelték, hiszen a szállítás során a bor károsodhat. A minőségi borok címkéjén szerepelnek a származási helyről és a termőhelyről szóló információk, ideális esetben a szőlőültetvényre vonatkozó konkrétumokkal.
A világ számos táján készítenek bort, és minden régiónak megvannak a saját jellegzetességei, amelyeket az időjárás, a szőlőfajták és a borászati eljárások határoznak meg.
Semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk a magyar borokról sem. Magyarországon számos híres borvidék található, köztük Tokaj, Villány, Szekszárd, Eger, Badacsony és Sopron.
A legismertebb borvidékek közé tartozik Tokaj, amely a világhírű Tokaji Aszúról ismert, valamint Villány és Szekszárd, ahol kiváló vörösborokat készítenek.
Tanácsok és tippek
Most már tudod, hogyan válassz jó bort. De ez még nem minden. Ahhoz, hogy igazán élvezhesd a bort, néhány dolgot figyelembe kell venned a tárolás és a tálalás során is.
A bor tárolása
A borok bizonyos értelemben mindig „élnek”, így tulajdonságaik az évek során folyamatosan változnak. Bár ez nem mindig rossz, ha meg szeretnénk őrizni az eredeti ízét, megfelelően kell tárolni őket. A vörösborok körülbelül egy évig megőrzik eredeti karakterüket jelentősebb változás nélkül, míg a fehér- és rozéborok esetében ez az idő nagyjából a felére csökken.
Fontos, hogy a bor tárolási körülményei állandóak maradjanak. Optimális betartani a 60–80% körüli páratartalmat, és ügyelni arra, hogy a borokat minél kevesebb fény érje. A megfelelő hőmérséklet is kulcsfontosságú – a vörösborokat ideális esetben 15–18 °C-on, a fehér- és rozéborokat pedig 7–12 °C-on kell tárolni. A borokat a lehető legkevesebbet kell mozgatni, ezért a palackokkal történő manipuláció során ajánlott óvatosan bánni.
A borhűtők biztosítják az optimális hőmérsékletet, páratartalmat és fényviszonyokat, és akár néhány, akár több tucat palack tárolására is alkalmasak. Ha van például megfelelő hőmérsékletű és fényviszonyokkal rendelkező pincéd, a borok tárolásához használhatsz speciális bortartó állványokat is.
A felbontott palackok tartalmának tulajdonságai viszonylag gyorsan változnak. Az oxidációs folyamatot lelassíthatod, ha a bort minél alacsonyabb hőmérsékleten tárolod, ami ebben az esetben a vörösborokra is érvényes. Fogyasztás előtt azonban a vörösbort legalább 30 percig hagyd szobahőmérsékleten, miután kivetted a hűtőből.
Fontos, hogy a lehető legkevesebb levegő jusson a palackba, ehhez a hagyományos dugó gyakran nem elegendő. Léteznek speciális zárófedelek a megkezdett borokhoz, amelyekkel meghosszabbíthatjuk a bor eltarthatóságát. Egy bor általában egy hétig áll el az eredeti ízét megőrizve, vagy még rövidebb ideig. Másrészt a bor még részleges oxidáció esetén is jó ízű maradhat, vagy felhasználható például főzéshez.
A megfelelő poharak kiválasztása
A megfelelő borospohár kiválasztása nemcsak az esztétikai élményt fokozza, hanem az ízélményt is. A megfelelő típus segít a bor aromájának optimális kibontakozásában. Általában véve a borospoharaknak vékony és sima falúnak kell lenniük.
A vörösborhoz széles, felfelé enyhén szűkülő 500 ml-nél nagyobb űrtartalmú poharakat használnak.
A fehérborokat helyesen gyakrabban és kisebb adagokban kell tölteni, ezért ezekhez keskenyebb, hosszúkásabb és kisebb űrtartalmú poharak ajánlottak.
A pezsgőborokat pedig keskeny, flőte alakú poharakba töltik, amelyek felerősítik az ital aromáját, és fogyasztás közben az illatot közvetlenül az orrhoz irányítják. Minden esetben érvényes, hogy a poharakat körülbelül a befogadóképességük egyharmadáig töltik meg.
A borok megfelelő felszolgálási hőmérséklete
Az optimális felszolgálási hőmérséklet eltérhet a tárolási hőmérséklettől. Különösen a fehér- és rozéborokat gyakran tovább hűtik felszolgálás előtt. Általános szabály, hogy a borokat kissé alacsonyabb hőmérsékleten kell kitölteni, mint az ideális fogyasztási hőmérséklet, mivel a pohár és a környezet melege néhány percen belül néhány fokkal megemeli az ital hőmérsékletét.
A pezsgő- és gyöngyözőborokat kb. 5 °C-ra lehűtve kell felszolgálni. A fehér- és rozéborok optimális felszolgálási hőmérséklete körülbelül 7 °C, az édes boroké ennél kissé magasabb lehet. Az édesebb vörösborokat 13–15 °C között, a tanninban gazdag, testes vörösborokat kb. 18 °C-on ajánlott felszolgálni. A vörösborokat kitöltésük előtt néhány tíz percig ajánlatos levegőztetni, hogy kibontakoztassák aromáikat.
A bor és az ételek párosítása
A bor és az étel párosítása különösen a jobb éttermekben népszerű. Általánosságban elmondható, hogy a könnyű borokat könnyű ízekkel, míg a testes borokat intenzívebb ízekkel kell párosítani. Így az ízek nem fedik el egymást, hanem kiegészítik egymást.
Nagyon leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy a fehérborok a legjobban fehér húshoz, tenger gyümölcseihez, kevésbé intenzív ízű sajtokhoz, gyümölcsökhöz és könnyű salátákhoz passzolnak. A vörösborokat pedig vörös húshoz, intenzív ízű sajtokhoz, sült zöldségekkel készült ételekhez vagy keserű csokoládéhoz érdemes fogyasztani.
Természetesen a fenti általános szabályokat nem lehet minden esetben követni, hiszen minden bornak megvan a saját egyedi íze. Néha a gyártó is ad ajánlásokat a borhoz illő ételekre a címkén vagy más forrásokban. Ha bizonytalan vagy, érdemes szakértő tanácsát kérni, hogy megtudd, melyik étel illik a legjobban az adott borhoz, vagy fordítva, hogy melyik bort válaszd egy adott ételhez.