A meleg víz előállítása közvetlenül a fűtés után a háztartás egyik legjelentősebb energiaköltsége. Ha nem központi melegvíz-ellátású lakásban élsz, a megfelelő vízmelegítő kiválasztásával jelentősen csökkentheted ezeket a kiadásokat. Mivel a bojler általában legalább egy évtizedre szóló befektetés, érdemes alaposan átgondolni a döntést – így elkerülheted, hogy a szükségesnél többet fizess a meleg vízért.
Az átfolyós vízmelegítő csak azt a vizet melegíti fel, amely éppen átáramlik rajta. Mindig közvetlenül egy adott melegvíz-csatlakozáshoz van bekötve, például a konyhai mosogatóhoz.
Ha kisebb átfolyós készüléket keresel, az többnyire elektromos átfolyós vízmelegítő lesz.
A nagyobb teljesítményű típusokat, az átfolyós gáz vízmelegítőket, fürdőszobai vagy lakásellátásra használják.
A tárolós vízmelegítő (vagyis a klasszikus bojler a tartályában lévő vizet melegíti fel és tárolja.
A kínálatban megtalálod az elektromos bojlert, a gázbojlert, valamint a kombinált bojlert is, amely mindig az adott pillanatban olcsóbb fűtési módot használja.
Ezen kívül létezik nyitott rendszerű (nyomás nélküli) vízmelegítő is, amely – az átfolyós típusokhoz hasonlóan – mindig csak egy konkrét vízvételi ponthoz szolgáltat meleg vizet.
Az első fontos szempont, ami alapján választanod kell a bojlerek és vízmelegítők közül, az az energiaforrás, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a működési költségeket.
Az elektromos vízmelegítő azonos űrtartalom mellett általában olcsóbb, mint a gázüzemű típus, ráadásul jogosult lehetsz a kedvezményes (éjszakai) áramtarifa igénybevételére. Ennek köszönhetően naponta akár 8 órán keresztül is olcsóbban fűthetsz.
Az elektromos bojler bekötése egyszerű, nem igényel komolyabb átalakítást, és hosszú élettartamú. A karbantartása sem bonyolult, így a legtöbb háztartás számára ez a legpraktikusabb megoldás.
A gázbojler vagy gázüzemű vízmelegítő az elektromos típushoz képest nagyobb teljesítményű, és nem kell figyelned a kedvezményes áramidőszakokra. A gázfűtés önmagában olcsóbb lehet, viszont a gázbojler beszerzése és telepítése drágább. Ehhez gyakran szükséges gázvezeték-módosítás és a kémény bélelése, ami növeli a kezdeti költségeket.
A karbantartása is költségesebb, ugyanakkor elengedhetetlen a biztonság és a hosszú élettartam érdekében. Hátránya, hogy nagy űrtartalmú változatban ritkán kapható, ezért nagycsaládok számára kevésbé ideális.
A kombinált vízmelegítő mindig az olcsóbb energiahordozót használja. Amikor érvényben van a kedvezményes (éjszakai) áramtarifa, akkor elektromos fűtéssel melegíti a vizet, a többi időszakban pedig – szükség esetén – gázzal. Ha áramszünet történik, a bojler ilyenkor is képes a víz melegítésére.
Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a napenergiával működő vízmelegítők iránt. A fotovoltaikus rendszerek a napenergia segítségével áramot termelnek, amellyel a bojler melegíti a vizet. A fototermikus rendszerek pedig közvetlenül a nap hőjét hasznosítják a víz felmelegítésére. E célokra általában a meglévő víztartály (bojler) is használható.
Vásárlás előtt gondold át alaposan, mekkora a háztartásod melegvíz-fogyasztása. Túl nagy bojler esetén feleslegesen több energiát használsz el a víz felmelegítésére, viszont az sem ideális, ha állandóan elfogy a meleg víz. Ha korábban központi melegvíz-ellátású lakásban éltél, érdemes megnézned az utolsó közüzemi számláidat – ezek segíthetnek a megfelelő méret kiválasztásában.
Mindig érdemes némi tartalékkal számolni, de ne legyen túl nagy, mert ezzel csak növeled a hőveszteséget. Gondold át a szokásaidat is: például inkább zuhanyozol, vagy gyakran veszel fürdőt? Gyakran alszanak nálad vendégek? Ezek mind befolyásolják, mekkora bojlerre van szükséged.
Általánosságban a bojler űrtartalmának a háztartásban élők számától kell függenie. Egy-két fő esetén, a vízfogyasztási szokásoktól függően, elegendő lehet az 50 literes, a gyakran választott 80 literes bojler vagy 100 literes bojler, illetve akár a 120 literes bojler is.
Három-négy személy számára már a 150 literes bojler, 160 literes bojler vagy akár a 200 literes bojler az ideális. Nagyobb háztartás esetén érdemes 200 liter feletti tárolókapacitású készüléket választani.
Hasznos információkat találsz a Mivel fűtsd a házad és a Hogyan spórolj a rezsin című oldalainkon is.
Vásárláskor figyelj az energiahatékonysági címkére, amely minden vízmelegítőn kötelezően szerepel. A legtöbb bojler a „C” energiaosztályba tartozik, de főleg a nagyobb űrtartalmú modelleknél a „B” besorolású típusok jelentős megtakarítást hozhatnak az üzemeltetési költségekben.
A gazdaságos működést elsősorban a jó szigetelés biztosítja. Érdemes odafigyelni a burkolat és a szigetelőanyag vastagságára, mivel mindkettő nagyban befolyásolja a hőveszteséget és ezáltal az energiafogyasztást is. A hőveszteségi értékeknek szerepelniük kell a gyártó műszaki adatlapján. Egy régi bojlerhez képest egy korszerű, jól szigetelt készülék akár 30–35%-os energiamegtakarítást is biztosíthat.
A hőszivattyús bojler a szükséges energia nagy részét a környezetből nyeri ki. Ez a típus a levegő–víz elv alapján működik: a levegőből kivont hőt adja át a víznek, így különösen energiahatékony megoldást kínál.
A vízszintes – fekvő bojler nagyobb felületen keveri a hideg és meleg vizet. Ha a vizet nem használod el azonnal, az gyorsabban lehűl, ami csökkenti a hatásfokot és növeli a fogyasztást.
Ha a hely adottságai engedik, válassz inkább függőleges (álló) modellt, ahol a keveredési felület kisebb, így hatékonyabb a működés.
A bojler elhelyezését az eredeti orientációtól eltérően nem ajánlott megváltoztatni. Ha egy függőleges bojlert lefektetsz, a meleg víz azonnal elkeveredik a beáramló hideg vízzel, ezzel csökken a hatékonyság, kevesebb lesz az azonnal elérhető meleg víz, és nőnek a fűtési költségek.
A bojlert mindig a ház fűtött részébe szereld, lehetőleg minél közelebb a vízvételi helyekhez. Ideális esetben a távolság ne haladja meg a 2 métert. Ha a csővezeték hosszabb, a víz útközben lehűl, és feleslegesen fizetsz a melegítéséért. Ha ezt a távolságot nem tudod tartani, érdemes külön vízmelegítőt telepíteni a távolabbi vízvételi ponthoz.
Ha nincs elegendő hely a fürdőszobában vagy a konyhában a falra szerelhető átfolyós vagy nyitott rendszerű vízmelegítő számára, beépítheted a mosdó alá vagy fölé is. Ezt a megoldást gyakran választják esztétikai okokból, mert a vízmelegítő így könnyen elrejthető például egy szekrény vagy polc mögé.
A felfűtési idő az az időtartam, amely alatt a bojler eléri a kívánt vízhőmérsékletet. Ez elsősorban az űrtartalomtól függ. Egy 50 literes bojler általában 1,5 óra alatt, egy 120 literes körülbelül 3,5–4 óra alatt, míg egy 200 literes bojler legalább 6 óra alatt melegíti fel a vizet.
Fontos tényező a helyiség hőmérséklete is, ahol a készülék el van helyezve.
Milyen arányosság érvényes?
Természetesen minél magasabb a teljesítmény, annál gyorsabb a vízmelegítés. Az átfolyós vízmelegítők esetében a teljesítmény kulcsfontosságú. Az olcsóbb készülékeknél, ahol a teljesítmény 6 kW alatt van, a meleg víz átfolyási sebessége alacsonyabb. Ha nagyobb vízigényre számítasz, válassz nagyobb teljesítményű modellt.
A vízmelegítők funkciói nem feltétlenül állnak meg a víz egyszerű felmelegítésénél. Az alapfunkciók közé tartozik a kívánt hőmérséklet beállításának lehetősége.
A LED-kijelzővel ellátott modellek az aktuális vízhőmérsékleten kívül a felfűtéshez szükséges időt is megjelenítik. A fejlettebb készülékek időzíthető be- és kikapcsolással, valamint okostelefonos vezérléssel is rendelkezhetnek.
Fontos szerepük van a biztonsági funkcióknak is, például a védőszenzornak. Ez automatikusan bekapcsolja a fűtést, ha a víz hőmérséklete a kritikus szint alá esik.
A gázüzemű vízmelegítők esetében a füstgáz-biztosíték figyeli a füstgáz hőmérsékletét, és jelzi, ha valamilyen rendellenesség történik a rendszerben.
Kazán
Kályha, kandalló
Indirekt tároló
Hűtő-fűtő készülék kiegészítői