Megközelítés:
Javasolt útvonal:  

További ajánlataink

Termékleírás
Rök egy kis svéd egyházközség, amely egy hatalmas, ősi rúnajelekkel díszített sziklát őriz. A Rök egyben hangulatos, kiváló minőségű társasjáték is, amelyben a játékosok rúnajelekkel vésett, egyedi kavicsokat dobnak az asztal közepére, és igyekeznek villámgyorsan minél több összeillő párt begyűjteni közülük. Még fontosabb, hogy az ellenfelünk különleges kövének párját megtaláljuk, mert ha ez sikerül, az ugyanilyen színű, már begyűjtött köveit megkaparinthatjuk. A győztes az, aki a játék végéig a legtöbb követ gyűjti össze.   A rúnák évezredeken át ezoterikus hatalommal bírtak, uralmat és jövőbe látást ígérve azoknak, akik le tudják fordítani őket. Most tiéd lehetnek ezek az erők – de ehhez végsőkig meg kell küzdened az ellenfeleiddel! Légy könyörtelen, használd a megfigyelőképességedet, cselekedj villámgyorsan, hogy a rúnaművészet nagymestere lehess – és végül te lehetsz a kiválasztott!

A doboz tartalma
49 rúna: A Sors rúnája (világos kő, egy ponttal jelölve) és 48 rúna 3 színben, mindegyik kőbe egy rúnajel vésve (színenként 8 rúnapárral)
1 zsák
Játékszabály

A játék lényege
Az a játékos nyer, aki a legtöbb rúnakövet szerzi a játék végéig.

Előkészületek
A Sors rúnáját az asztal közepére helyezzük, a többi követ pedig a zsákba tesszük.
Minden játékos húz egy rúnát a zsákból, és lehelyezi maga elé, a vésett oldalával fölfelé: ez az ő egyensúlyköve. Ha két játékos két egyforma rúnát húz, akkor mindketten visszateszik a kövüket a zsákba, és mindketten újra húznak. Ezt addig ismételgetik, amíg már nincs két egyforma egyensúlykő az asztalon.

A játék menete
A legfiatalabb játékos kezd (az első körben őt nevezzük „első játékosnak), és a többiek mindig az óramutató járásának megfelelő irányban következnek. Minden játékos kivesz meghatározott mennyiségű rúnát a zsákból:
2 játékos esetén mindenki 5 rúnát,
3 játékos esetén mindenki 4 rúnát,
4 játékos esetén mindenki 3 rúnát,
5 játékos esetén mindenki 2 rúnát.

A játékosok nem nézik meg, hogy milyen rúnákat húztak; a markukba zárva tartják őket, maguktól és mindenki mástól elrejtve. Az első játékos jelzésére minden játékos bedobja az asztal közepe felé a köveit. Ekkor minden játékos megpróbál minél több látható egyforma párt begyűjteni, még a többiek.

Azonban
– mindenki csak egy kezet használhat a rúnakövek begyűjtésére;
– tilos felfordítani azokat a rúnákat, amelyek a vésett oldalukkal lefelé fekszenek az asztalon;
– a többi játékos előtt fekvő egyensúlykövet nem szabad elvenni;
– a felmarkolt köveket minden játékos a saját egyensúlyköve mögé helyezi: ez a játékos kincse.

Ha az egyik bedobott kő megegyezik valamelyik játékos egyensúlykövével:
abban az esetben, ha az egyensúlykő tulajdonosa kaparintja meg a köve párját, a követ az egyensúlykövével együtt beteszi a kincsei közé
ha az egyensúlykő dobott párját egy másik játékos kaparintotta meg, akkor hozzáteszi a saját kincseihez a forduló végéig

Amikor már minden látható párt begyűjtöttünk:
A játékosok ellenőrzik, hogy biztosan nem húzott-e senki hibás, nem összeillő párt. Ha egy játékos hibázott, visszateszi a nem összeillő párt a zsákba, és büntetésként a kincsei közül is betesz a zsákba egy rúnapárt (ha már gyűjtött köveket – ha nem gyűjtött, nem kell büntetést „fizetnie). Ezt a műveletet annyiszor megismétli, ahány össze nem illő párt gyűjtött be.
Ha két játékos begyűjtötte egyazon rúnapár egy-egy tagját, ezt a két rúnát (vagyis ezt a kettéosztott párost) visszatesszük a zsákba.
Aki egy ellenfele egyensúlykövének a párját begyűjtötte, megkapja az ellenfél egyensúlykövét, plusz az összes ugyanilyen színű követ, ami az egyensúlykő tulajdonosának kincstárában van.

Ha egyazon színből több egyensúlykő párját is más gyűjtötte be (vagyis nem az egyensúlykő tulajdonosa, és nem is ugyanaz a játékos), kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen sorrendben gyűjtik be a játékosok az ellenfeleik azonos színű rúnáit. (Például ha A játékos megszerezte B játékos fehér egyensúlykövének párját, B játékos pedig C játékos fehér egyensúlykövének párját, nem mindegy, hogy először A játékos gyűjti be B játékos fehér köveit, majd B játékos a C játékos köveit, vagy előbb B begyűjti C fehér köveit, hogy a sajátjaival együtt ezeket is mind oda kelljen adnia A-nak. ) Hogy a kérdésben dönthessünk (a fenti esetben, hogy A vagy B gyűjtse be a köveket előbb), minden érintett játékos (A és B) bepöcköli az általa begyűjtött egyensúlykő-párt a Sors rúnájához. A cél az, hogy a ponttal jelölt követ minél inkább megközelítse anélkül, hogy hozzáérne (8. ábra, jobbra). Akinek a köve nem ér hozzá a Sors rúnájához, de a legjobban megközelíti, eldöntheti, hogy a köveket milyen sorrendben gyűjtsék be a játékosok. (Ha a Sors rúnájához az összes becsúsztatott kő hozzáér, mindenki újra próbálkozhat. )

Azoknak a játékosoknak, akik elveszítették az egyensúly¬kövüket (akár azért, mert elvették tőlük, akár azért, mert bekerült a kincstárukba), ezt pótolniuk kell. Az ebben a fordulóban érvényes sorrendben ezek a játékosok elveszik azt az asztalon maradt, rúnajellel felfelé fekvő követ, amelyik a Sors rúnájához a legközelebb helyezkedik el. Az új egyensúlykövek mindegyikének különböznie kell egymástól. Ha nincs játékban olyan rúnakő, amelyiknek a vésett oldala látható, akkor azoknak a játékosoknak, akiknek még nem sikerült egyensúlykövet szerezniük, a következő dobás idején nem lesz egyensúlykövük.
Azokat az asztalon maradt köveket, amelyeknek a sima, jelöletlen oldala látszik, visszatesszük a zsákba. A Sors rúnája és minden olyan kő, amelyiknek látszik a rúnajele, az asztalon marad.
Az első játékos átadja a zsákot a tőle balra ülő játékosnak: a következő dobás idején már ő lesz az első játékos. Minden játékos kiveszi a játékosszámnak megfelelő mennyiségű követ a zsákból, és kezdődhet az újabb forduló.

Megjegyzés: a játékosok mindaddig húznak köveket a zsákból minden forduló elején, amíg el nem fogynak a kövek. A játék vége felé így néhány játékosnak talán már kevesebb kő jut (esetleg egy sem). Minden egyéb szabály változatlan marad.

A játék vége
A játéknak akkor van vége, ha már egy forduló elejére a zsákban lévő kövek száma nem haladja meg a játékosok számát (tehát egyenlő azzal, vagy kevesebb). Ekkor a játéknak azonnal vége szakad (tehát már dobni sem kell), mindenki megszámolja, hogy mennyi kincse van, és aki a leggazdagabb, az nyer.
Döntetlen esetén az érintetteknek egy végső próbát kell kiállniuk: a Sors rúnáját letesszük az asztal közepére, minden érintett játékos bepöcköli hozzá az egyik rúnakövét. A cél az, hogy a rúnánk a ponttal jelölt követ minél inkább megközelítse anélkül, hogy hozzáérne. Akinek a köve nem ér hozzá a Sors rúnájához, de a legjobban megközelíti, az lesz a rúnák nagymestere.

Kiemelten fejlesztett készségek:
◗ megfigyelőkészség ◗ gyors reakció
Vélemények
Kérdezz felelek

Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.

^