Egy kukta használatával az ételeid 5x gyorsabban elkészülhetnek, mint egy hagyományos fazekat használva. Így energiát takaríthatsz meg, továbbá az ételek íze is koncentráltabb marad, vagyis a kuktában főtt étel jelentősen zamatosabb a tűzhelyen, hagyományos lábosban elkészített ételénél.
Hogy miért? Mert a kukta benntart minden gőzt a forralás során, így 120 °C-ig melegszik benne az étel, vagyis jóval magasabb fokra, mint egy normál edényben. Magasabb hőfokon pedig gyorsabban megfő az étel, tehát kevesebb időt és energiát kell használnunk az ételek elkészítéséhez. Kutatások szerint az áramfelhasználásnak akár 40-60%-át megtakaríthatjuk egy kukta használatával. A zárt edénynek köszönhetően – és ezáltal annak, hogy az ételek csak gőzzel érintkeznek – a konyhánkban kevesebb lesz a szag és a gőz, megmarad az ételek aromája és tápanyaga, a vitaminok és ásványi sók vesztesége jelentősen csökken.
Sok rémtörténetet hallani, hogy az egész konyhát beterítette a kukta tartalma, égési sérüléseket okozott a forró kiáramló gőz, túlfőtt az étel, stb. Ezek biztosan meg is történtek, de ki ne hallott volna már hasonlót egy normál edényről, ha például egy balek férfi próbálkozott a konyhában sürögni? A kukta használata nem ördöngösség, csak van pár dolog, amit jó tudni róla, ezek közül a legfontosabbak:
- Minden főzés előtt ellenőrizzük, hogy a fedő jól záródik-e. Ha a fedő szélén gőz jelenik meg, az edényt hűtsük le, és vizsgáljuk meg a gumigyűrű felhelyezését;
- A kuktában lévő folyadék ne legyen több az edény kétharmad részénél (hogy a gőz szabadon mozoghasson), és ne legyen kevesebb másfél decinél;
- Ha a kuktában lévő étel forr, az edény sípolni kezd, ilyenkor már egészen kicsire lehet venni a tüzet, mert, ha piheg/szipog a főzési idő alatt, az éppen elég, a folyamatos gőzfúvás felesleges túlfűtést jelez.
- A kukta fedelét mindaddig nem lehet levenni, ameddig az edény belsejében gőznyomás van. Hagyjuk kihűlni, vagy fokozatosan hűtsük le (esetleg hideg vízbe állítva) a nyitást erőltetni nem szabad!
A főzés végén, ha mégis muszáj gyorsan kinyitnunk az edényt, a szelepnél kiengedhetjük a gőzt, de (elkerülendő az esetleges égési sebeket + a fazékban lévő lé kifutását) biztonságosabb csak lehúzni a tűzhelyről, s megvárni, hogy a visszahűlés során csökkenjen a nyomás, s magától nyíljon az edény.
Tény és való, hogy egy gyorsfőző kuktában minden étel, lehet az friss kemény karfiol vagy lassan puhuló répa, esetleg egy makacs marhahús darab, szóval minden étel gyorsabban puhul. Viszont azt is érdemes fejben tartani, hogy szemben egy sima fazékkal amire akár üvegfedőt is tehetünk, hogy lássuk mikor lesz kész az étel, egy kuktánál nehéz megmondani, hogy mikor lett kész a kaja. A kukta használata azt is jelenti, hogy hozzá kell szoknunk a saját tapasztalataink alapján, hogy melyik ételnek hány perc kell, nehogy szétfőjön a jó kis házias pörkölt vagy a csülkös bab. Ennek elkerülésére ma már összeállították a jellemző főzési idők táblázatát, amelyben a percek a folyadék felforrásától, azaz a sípolástól számítandók:
Főzési idők a kuktában:
- Marhahús: 1kg 40-50 perc
- Sertéshús: 1kg 30-35 prec
- Borjúhús: 1kg 15-20 perc
- Csirkehús: 1/2 kg 10-15 perc
- Kacsahús: 1/2kg 15-20 perc
- Hal: 1kg 7-8 perc
- Burgonya, egész: 1kg 12 perc
- Karfiol, egész, 1 nagy fej: 4-5 perc
- Szárazbab 40 dkg: 35-40 perc
- Lencse 40 dkg: 15-20 perc
A napjainkban kapható elektromos kuktafazekak már automata vezérlésűek, teflon bevonatúak és kivehető a tartályuk, így könnyen elkerülhetőek a korábbi kukta-problémák, egyszerű a tisztításuk. Az alapanyagok behelyezése után csak kiválasztjuk a kívánt főzési programot, beállítjuk az étel elkészültének idejét, ezt követően az automatavezérlésű elektromos kukta mindent magától elvégez, amikor a főzési folyamat automatikusan befejeződik, az edény hangjelzést ad, és átáll a melegen tartás funkcióra.
Így aztán végképp gyerekjáték a főzés! Főzni olcsóbb, gyorsabb és energiatakarékosabb egy jó kis gyorsfőző kukta segítségével – akkor miért ne próbáljuk ki?
